Régészeti és történeti adatok Balatonmagyaródról
"Balatonmagyaród és környéke ősidők óta lakott hely. Hídvégpusztánál a régészek ásója kora bronzkori leleteket talált, a késő bronzkorból halomsírokat tártak fel.
A Kányaváriszigeteknél hun anyag került elő, a Kiskányavári-dűlő VII.-VIII. századi települést rejtett. E korból Hídvégpusztánál lakóház és halásztanya került elő. A Karolingkor, a VIII.-IX. század településeit a Szarkavári- és Homoki-dűlő, a Brúner- és a Fekete-sziget őrizte meg. Pri-bina korának településnyomait Kiskányavár, Kányavári-szigetek, Fekete-sziget és Hídvég-puszta őrzi, 900 körüli a kolon-pusztai temető."
A helység a megye első székhelye volt.
A település első ismert írásos említése 1308-ból való Mogyord alakban. A név alakulása 1327: Mogoroth; 1370: Magyarad; 1492: Magyarod; Balaton Magyarad. A név eredete feltehetően a települést övező mogyoróbokrokra vezethető vissza. A szó származása bizonytalan, annak -d képzős változata, "Mogyoróerdővel borított hely"-et jelentett. Meg kell említeni egy 1019-es forrást, amelyben Mogoród nevű helység dézsmafizetője volt az apátságnak. Valószínűleg, azonosítható a község ősével.