Langwis alakban szerepel a község neve egy 1757-ből származó forrásanyagban. A Hosszú völgy alak 1799-ben bukkant fel. Mind a német nyelvi, mind a magyar nyelvi neve hosszan elnyúló völgyre utal, tehát a táj váltotta ki az elnevezőkből ezt a nevet.
A község közelében a régészek római kori leleteket találtak. Erről olvashatunk Balla Lőrinc : Új hazában című művében a 6. oldalon. A II.– IV.sz. között is lakott település volt. A mai falu a XVIII. sz. elején alakult ki, amikor 1722-ben báró Esch Ferenc – császári és királyi ezredes – Koblenzből hívott német telepeseket.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit felgyűjtötték.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1910-ben 383, 1920-ban 430 magyar lakosa volt.
A világháború után Hosszúvölgyön is megváltozott az élet, a lakosság száma fokozatosan csökken. Erről olvashatunk a
Zala megye kézikönyvében, ahol megtudhatjuk, hogy 1949-ben 84 lakóházban 416-an éltek.
Az Új magyar lexikonban olvasható adatok szerint 1960-ban 350-en, 1970-ben 310-en éltek a faluban.
A Magyar nagylexikon szerint 1990-ben 205 fő volt a falu lakossága, 2001-ben pedig már csak 167 lakosa volt Hosszúvölgynek, akiknek csaknem 6%-a német származású.
1996 októberében zárult annak a falutörténetnek az adatgyűjtése, mely a Ki kicsoda Zala megyében címet viseli. Ez az összefoglaló jól összegzi az addig megjelent ismereteket Hosszúvölgyről.
1998. március 31-én zárult annak az összefoglalónak az adatgyűjtése, mely a Zala megye kézikönyvében jelent meg. Ez a kötet angol nyelvű összefoglalót is közöl. Részletes történeti feldolgozást és nagyon gazdag adattárat olvashat itt az érdeklődő.

További érdekességeket tematikus linktárunkban találhat.