Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
286.6 KB
2011-04-08 15:08:34
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1227
4301
Rövid leírás | Teljes leírás (5.94 KB)

Hosszúvölgyi Harangszó
I.évfolyam, 2.szám 2011. április / Szelek hava
Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.
Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.
Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet:
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.
Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.
Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.
Kányádi Sándor
Kedves Olvasó!
Szent György a sárkánnyal és a bolondok, a húsvéti áldozati bárány és a szapora nyúl jól megférnek egymás mellett ebben a szeles hónapban. A Földet és az űrhajózást is egy-egy áprilisi napon ünnepeljük, és hogy a furcsaságok ne fogyjanak, van itt Nemzetközi Párnacsata Nap és Vakvezető kutyák Világnapja is. Április füttyös, fiús, könnyed, de a Kos és a Bika erejével sodor Bennünket a nyár felé. Bolondok volnánk, ha nem engednénk.
A hónap névadója, Szent György sem egyszerű eset. Sárkányt öl Isteni küldetéssel, később húszezer ember tér meg szavára, mégis keresztény mártírként, szent vértanúként végzi. Száműzik a szentek sorából, de azért védőszent marad. Oltalmába vesz parasztot és lovagot, rendőrt és vándorlegényt, kovácsot, katonát és kiscserkészt. Dicsfénye a nép szemében töretlen, hisz mindenkit óv, ki rontástól, gonosztól, betegségtől fél. Itt Zalában pedig még csodát is tehet, persze, csak ha követjük eleinket az alábbiak szerint:
„Régi néphit szerint a Szent György éjszakáján húzott harmatban van a föld ereje, zsírja. Ebből csöppentettek kovászukba a régi szegedi kenyérsütögető asszonyok, hogy kenyerük minél szebbre süljön. Ezért húzták meg ilyenkor más földjét fehér lepedővel a bűbájosok. Odahaza kicsavarták belőle a harmatot és pogácsát sütve, a maguk tehenével etették meg, hogy az hízzék és tejeljen minél bőségesebben más földjének erejéből. Zalában szentgyörgyharmat néven is emlegetik: vele mosdanak hajnalban, hogy szépek, egészségesek legyenek.”
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)
A költőket is sokféleképpen ihlette meg ez a szeszélyes hónap. József Attila ezt írja a saját születéséről:
„Nagy szél kapott föl egyszer engem
Hirtelen, április estén.
Gyerekeit kereste arra
S engem talált ott épp az útban.”
Így, szinte véletlenül jött e világra 1905 tavaszán „Reménységnek és tulipánnak”, hogy aztán hányattatott életében megalkothassa azt a csodát, amitől a magyar költészet napjává az ő születésnapja, április 11. lett.
A húsvét ünnepköre egy könyvet megtöltene, és még az is lehet, hogy eltévednénk benne. Vándorünnep, keresztény és pogány is, hit és hiedelem keveredik benne. Volt, hogy hitték a virágvasárnap szentelt barka egy szeme gyógyszerré lehet, sőt, hogy még a villámokat, jégverést is képes távol tartani. Régen nagyhéten kitisztították a portát, a kutakat, megúsztatták a lovakat, patakban fürödtek a bátrabb legények, átszellőztették a házakat, kifényesítették a szerszámokat. Nagypénteken kialudt a tűz, és Nagyszombaton megszentelten lángolt fel újra. Az őselemek megújító erejétől reméltek megtisztulást. Együtt élték meg a kikelet, a természet nyílásának vakítóan szép, és bódítóan virágillatos pillanatait, a nagyhét szigorú testi-lelki böjtjével, Krisztus fájdalmával. Régen úgy hitték, hogy nincs újjászületés e teljesség nélkül.
Mára mi maradt? Tudjuk-e még, hogy a piros tojás Jézus kiontott vérét idézi, és hogy az új életet, a feltámadást hordozza magában? De ott van az újjáteremtő erő a házi reszelt torma erejében is, a nyíló tulipánok kavalkádjában, a jó házi sonka és frissen sült kalács ízében. A Szent György napi esőben. A családban. A pillanatokban. Ahogy a gyerekekkel húsvéti hímest festünk, locsolóverset tanulunk. Ahogy a kertben, veteményesben sétálunk.
Már kimehetünk ízletes kucsmagombáért az erdőre, hamarosan Szent-György virágot is találunk. A kiskertben megrepesztik a magok a földet. Virágba borulnak a gyümölcsfák, és az ég felé indulnak a hajtások. Szárba szökken a búza. Madárfüttytől hangos a hajnal, a gólyáink a fészket javítják. Bizonyítékunk van az életre; még a halál után is, Jézus Krisztus által.
Végül, hogy hasznos dolgokról is szóljunk:
Köszönjük annak a mintegy harminc lelkes falubelinek, akik részt vettek az április 2-i szemétszedésen, és ezzel segítették, hogy Hosszúvölgy és környezete megtisztulhasson. Külön köszönet a sok finom falatért, és a frissítő nedükért. Így nem csak az éhség-szomjúság csillapításához járultak hozzá, hanem egy kellemes szombat délutáni beszélgetéshez is. Ami nem fogyott el, azt a következő összejövetel alkalmával elfogyasztjuk!
Áprilisban a következő napok lesznek fontosabbak Hosszúvölgyön: Április 20-án a Föld napjának tiszteletére a könyvtárban Luc Besson „Otthonunk” című elgondolkodtató, dokumentum filmjét vetítjük. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Április 21-én a mi harangunk is Rómába megy, és csak Nagyszombaton szól újra. Április 30-án újra megnyílnak a régóta zárt óvoda kapui, és szeretettel várjuk az érdeklődő látogatókat. Este 6 órától a Kultúrházban ötletbörzét tartunk: találjuk ki együtt, mi legyen az óvodából!
Jó egészséget és boldog hétköznapi ünnepnapokat kívánunk!
Észrevételeiket, véleményüket szívesen látjuk! – Sárga Postaláda Kiadó – 8777 Hosszúvölgy Kossuth utca 6.